Színezések
Persze sokféle színezést elképzelhetünk. Az alábbi ábrákon felsorakoztattunk néhányat.
Tehát használhatjuk a valós és képzetes részen kívül pusztán a komplex szám abszolút értékét is egy színezés megadására (mint pl. a jobb felső ábrán), lépcsősíthetjük is színezéseinket (mint az első sor 2. és 3. ábráján). Valamint definiálhatjuk argumentum alapján a hozzárendelt szín árnyalatát – azaz mintha feltekernénk egy szivárványt egy origó közepű körre – , és az abszolút érték alapján sötétíthetünk, világosíthatunk. (Ilyenek a második sorban szereplő színezések. A 2. és 3. esetében a „telített” színek az egységkörön találhatók.)
Mindegyik színezés jól jöhet különféle függvények esetében, különféle szituációkban… És természetesen sok más színezést is definiálhatunk.
Ezzel már ismerjük a színes ábrázolás elvét, vizsgáljuk meg működését néhány konkrét függvény esetében. Ugorjunk a következő, Függvények fejezetre…